2006-ban palackoztunk először sillerbort, melynek a Lángsiller nevet adtuk, feltámasztva egy csaknem elfeledett, a családban régen használt elnevezést. A családi legenda szerint a Lángsiller nevét onnan kapta, hogy a pince mélyén pislákoló gyertya világánál a pohárban rőt fénye úgy csillámlott, mint a tűz lángja. Maga a siller egy speciális - a fehér és a vörösbor közötti átmeneti - borfajta neve a múlt századból; a sváb gyökerű szőlősgazdák a rókára emlékeztető színe után (a róka németül Fuchs) hívták fukszosnak, fikszlinek, lángsillernek, rókarőtnek, lángbornak. Szekszárdon hagyományosan Kadarkából készítették, ezért eleinte mi is ragaszkodtunk ehhez, de mostanra a Kadarka mellett Kékfrankost is használunk. Ma már reduktív technológiával, fajélesztő hozzáadása nélkül készítjük ezt a rozénál picit testesebb, tanninosabb, lágyabb, nem szénsavas, de ugyanolyan gyümölcsös, könnyed bort. Sillerünket málnás illata, hosszú, gyümölcsös íze teszi hideg előételek, saláták, vidám társaságok kiváló kísérőjévé. Könnyed bor, mely társaságban érzi jól magát. 12-14 C-on fogyasztandó. Csavarzárral palackozzuk.